Párhuzamos valóságok: a nők biztonságot és jó egészségügyet várnak, a férfiak által dominált döntéshozók családpolitikát adnak nekik

Sokkoló különbség mutatkozik a magyar férfiak és nők valóságérzékelése között: míg a nők több mint felének (54%) a mindennapi megélhetés és az alacsony fizetés jelenti a legsúlyosabb gondot, addig a férfiaknak csupán a negyede (25%) éli meg ezt ilyen drasztikusan. A Magyar Nők Szövetsége megbízásából készített átfogó kutatásunk rávilágít: a nők nemcsak anyagilag, de mentálisan is nagyobb terhet viselnek, miközben a politika – beleértve a kormányt és az ellenzéket is – nem érti a valós problémáikat.

A kutatásból kirajzolódik a „két Magyarország” képe: egy férfiak dominálta politikai világ, amely a családpolitikára fókuszálna, és egy nők által megélt valóság, ahol a fizikai biztonság, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és a hónap végi számlák befizetése a tét.

1. A megélhetési válság női arca

A felmérés legdrámaibb eredménye a nők és férfiak anyagi biztonságérzete közötti szakadék. A kutatók arra kérdeztek rá, mennyire van jelen súlyos problémaként az alacsony fizetés és a megélhetési gond a válaszadók életében (5-ös skálán az 5-ös érték):
• Nők: 54% mondta, hogy ez a legsúlyosabb probléma az életében.
• Férfiak: Csupán 25% éli meg ugyanezt ilyen intenzitással.

Ha a problémát szélesebb körben nézzük (4-es és 5-ös válaszok), a nők 61%-a, a férfiak 51%-a küzd anyagi nehézségekkel. Ez a különbség magyarázatot adhat arra, miért érzik a nők kevésbé támogatónak a kormány családpolitikai intézkedéseit: a napi túlélés (alacsony bérek) problémáját ezek az intézkedések nem oldják meg számukra.

2. Egészségügy: A férfiak a rendszert féltik, a nők a bejutásért küzdenek

Bár az egészségügy általános helyzete mindkét nem számára aggasztó (a lakosság 72%-át érinti erősen), a részletekben itt is jelentős az eltérés:
• A férfiak problématérképén az egészségügy általános állapota áll az első helyen.
• A nők számára azonban a hozzáférés a kritikusabb pont. A nők 71%-ának okoz gondot, hogy egyáltalán ellátáshoz jusson, és 52%-uknak ez „súlyos” probléma, szemben a férfiak 34%-ával.
• Hasonló a helyzet a lelki egészséggel: a nők felének (50%) okoz ez nehézséget, míg a férfiaknak csak harmadát terheli a mentális állapot kérdése.

Összességében kijelenthető: A nőket az élet minden vizsgált területén (anyagiak, egészség, mentális teher) súlyosabban érintik a nehézségek, mint a férfiakat.

3. Politikai vakság: A férfiak diktálják a témákat, de tévednek

A kutatás rávilágít, miért csúszik félre a politikai kommunikáció. Mivel a politikát többségében férfiak alakítják, ők a saját prioritásaikat vetítik ki a nőkre.
• A férfi szavazók (és vélhetően a férfi politikusok) szerint a nőpolitikának a családpolitikára (41%) kellene fókuszálnia.
• A nők szerint viszont a valóságban az erőszak elleni fellépés (32%) és az egészségügy (28%) a legfontosabb, a családpolitika csak a harmadik helyre szorult (12%).

A nők tehát biztonságot és orvost akarnak, a férfiak pedig családpolitikát adnának nekik. Ez a félreértés tükröződik a pártok megítélésében is: a választók szerint egyik párt sem képviseli hitelesen a nőket. Az iskolai osztályzatok skáláján a Tisza Párt vezet (3,5 pont), míg a kormánypárt, a Fidesz az utolsó helyen végzett (2,1 pont). Jó osztályzatot egyik párt sem ér el igazán.

4. A társadalom készen állna a női vezetőkre

Ironikus módon, miközben a nők helyzete nehezebb, a társadalmi támogatottságuk vezetőként kimagasló – különösen a férfiak részéről.
• Egy hipotetikus női miniszterelnökre a férfiak 81%-a, a nők 74%-a szavazna.
• Női országgyűlési képviselőt a férfiak 91%-a, a nők 79%-a támogatna.
• A lakosság 61%-a szerint konkrétan több nőre lenne szükség a politikában.

Összegzés

A Forrás Társadalomkutató Intézet adatai egyértelmű üzenetet hordoznak: Magyarországon a nők politikai képviselete nem „úri huncutság”, hanem égető szükséglet. A férfiak és nők problématérképe annyira eltérő – a nők sokkal mélyebb megélhetési és hozzáférési válságot élnek át –, hogy női döntéshozók nélkül a politika továbbra is csak sötétben tapogatózik majd, amikor a nők helyzetén próbál javítani.

A kutatásról
A Forrás Társadalomkutató Intézet online kérdőíves adatfelvétele 2025. október 31-9. között készült. Az alapsokaság a 18 évesnél idősebb magyar népesség volt. Közülük véletlenszerűen került a mintába 1000 fő, akik nemek, korcsoportok, iskolai végzettségi csoportok, településkategóriák és régiók szerint reprezentálták a magyar választókorú lakosságot.