Ismeretlenül is kedveltek: a Tisza jelöltjeit ismertelenül is alkalmasabbnak tartják a választók a Fidesz jelöltjeinél

Hiába van elvileg meghatározó szerepük a választási rendszerben, a választók többsége egyszerűen nem tartja fontosnak az egyéni képviselőket. A Forrás Társadalomkutató Intézet kutatása megmutatja a Fidesz-kormányzás egyik leglátványosabb örökségét: a totális érdektelenséget az „szavazógéppé” silányított parlament helyi képviselői iránt. Ebben a közegben kellene 106 jelöltet állítania a pártoknak, és bár a jelölt listák még messze nem ismertek, a Tisza Párt ismeretlen jelöltjeit máris alkalmasabbnak gondolják a választók, mint a Fideszét.

Minél közelebb vagyunk a választáshoz annál égetőbb kérdéssé válik, hogy kik lesznek azok, akik az egyes választókerületekben képviselik a pártokat. A sikeres választási szerepléshez 106 politikust kell kiállítania minden pártnak a választókerületi versenyben. A Tisza Párt jelöltállítási folyamatáról már hónapok óta folyik a diskurzus. Jelenlegi terveik szerint november 17-én indul el. A Fidesz egy-egy jelöltjéről már lehet tudni, a 106 fős lista azonban a kormánypártnál sem ismert. Találgatások természetesen mindkét párt esetében vannak. A kis pártok jelöltállítása esetén még az is kérdéses, hogy hány választókerületben akarnak vagy tudnak elindulni. Az, hogy szűk fél évvel a választások előtt még nem lehet tudni azt, hogy kik fognak pontosan indulni a választáson, nem jelenti azt, hogy a választóknak ne lenne véleménye róluk. A Forrás Társadalomkutató Intézet kutatásában ezért jártuk körbe az egyéni jelölti intézmény megítélését és azt, hogy a választók mit gondolnak az egyes pártok ismert, vagy ismerni vélt jelöltjeiről.

A Fidesz az elmúlt 15 évben leépítette az Országgyűlés szerepét a közéletben, gyakorlatilag egy szavazógép szerepbe kényszerítve azt. Ez meglátszik a választók gondolkodásán is. Miközben a választási rendszerben meghatározó szerepe van az egyéni jelölteknek, a választók fejében ez nem így van. Relatív többségük (42%) szerint nem befolyásolja az emberek életét az, hogy van egyéni országgyűlési képviselőjük. Csupán 22 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy a képviselő előnyt jelent a választókerületben élők számára. Ettől eltérő véleményszerkezet csak a Fidesz szavazóinak körében tapasztalható, esetükben a pozitív vélemény kerül relatív többségbe (47%).

Ezzel párhuzamosan a választóknak csak kis része ismeri az őt képviselő politikust, az egyéni országgyűlési képviselők ismertsége alacsonynak nevezhető. A választók 45 százaléka nem tudta, vagy nem akarta megmondani, hogy ki a választókerületének a képviselője. Teljes (név és párt) és helyes választ csupán 17 százalékuk adott. 9 százaléknyian csak nevet, 18 százaléknyian csak pártot tudtak mondani helyesen. További 11 százalék bár adott valamilyen választ, de az helytelen volt.

Az, hogy viszonylagos ismeretlenség övezi az egyéni képviselőket meglátszik tevékenységük megítélésén is. Az egyéni választókerületben megválasztott képviselők munkáját a relatív többség (30%) közepesre értékeli. Csupán összesen 12 százaléknyian vannak jó véleménnyel. A Fidesz szavazók az egyetlen csoport, ahol ennél jobb értékelés jellemző, körükben 31 százalék az egyértelműen pozitív, és 17 százalék a közepes osztályzat aránya. Egy olyan választási rendszerben, ahol sok körzet sorsa néhány száz vokson múlhat, ez a bizonytalanság komoly kockázatokat és lehetőségeket rejt. Ezekért a „lebegő” szavazókért folyhat az igazi harc. Az ő meggyőzésük a legfontosabb feladat a kampányok számára. Az ő döntésükön múlhat tucatnyi billegő körzet, és ezen keresztül a parlamenti többség sorsa is.

A kutatásban felmértük azt is, hogy – bár a jelöltek nagyrésze még nem ismert – mit gondolnak a választók az egyes pártok egyéni jelöltjeinek az alkalmasságáról. Az eredmények összhangban állnak az eddigiekkel, vagyis a választópolgárok 30-40 százaléka nem tudja megítélni a pártok jelöltjeit. A véleménnyel rendelkezők válaszai alapján a legjbb véleménnyel a Tisza Párt egyéni jelöltjeiről vannak a választók: 13 százalék mindenkit alkalmasnak tart közülük, további 14 százalék a többségüket alkalmasnak látja. 25 százaléknyian vannak, akik azt mondják, hogy többségükben nem alkalmasok, és 10 százaléknyian vannak azok, akik szerint senki nem alkalmas közülük. A Fidesz jelöltjei esetében 10 százalék nyilatkozott úgy, hogy mindenet alkalmasnak tartja, ahogy arról is, hogy a többséget alkalmasnak tartja. A fideszes jelöltek többségét 24, teljes körét 26 százalék tartja alkalmatlannak. A kis pártok esetében a Mi Hazánk és az MSZP jelöltjeiről nyilatkozott érdemi választói csoport úgy, hogy teljesen vagy többségében alkalmasnak tartja őket.

Mindezek az adatok összhangban vannak azzal, hogy az egyéni jelöltek támogatottsága a pártok listás támogatottságát követik. Ettől persze egy-egy jó jelölt pozitív, néhány rosszabb pedig negatív irányba is eltérhet, de az átlag valahol a párt eredményének a környékén alakul. Az egyéni választókerületekben ezek a kis különbségek is számíthatnak a választás estéjén. Éppen ezért a két nagy párt számára jelentős kockázat, hogy bár támogatóik egyértelműen felsorakoznak az egyéni jelöltek mögött, de a Tisza tábor 15, míg a Fidesz tábor 8 százaléka még nem döntötte el milyen egyéni jelöltre szavaz. Mindeközben a bizonytalan pártkötődésűek elsöprő többsége az egyéni jelölt kapcsán sem rendelkezik határozott preferenciával.

Éppen ezért nem mindegy, hogy hogyan áll jelenleg a pártlisták versenye. A pártok támogatottságának felmérése során csak azok a pártok szerepeltek a kutatásban, akik várhatóan listát állítanak a 2026-os választáson, így létrehozva azt a döntési helyzetet, amivel a legnagyobb valószínűséggel találkozni fog a választó.

Az összes megkérdezett 33 százaléka tervezi azt, hogy a Tisza pártra szavaz a 2026-os országgyűlési választáson. A Fideszre 25 százaléknyian voksolnának. A Demokratikus Koalíciót 3, a Mi Hazánkat 4 százalék támogatná a teljes népességben. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Magyar Szocialista Párt 3-3 százalékra számíthatna. Összesen 11 százaléknyi olyan választópolgár van, aki még nem döntötte el, hogy kit támogatna a választáson. 9 százalék eleve nem tervez részt venni a voksoláson. Míg további 9 százalék nem válaszolt a kérdésre.

A választáson résztvevők körében a Tisza Párt 39, a Fidesz 32 százaléknyi támogatást tudhat magáénak. A parlamentbe jutási küszöböt a Mi Hazánk éri el. A Demokratikus Koalíció 4, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Magyar Szocialista Párt ebben a körben 3-3 százalékra számíthatna. A hibahatár figyelembevételével így minden kis párt számára megvan a lehetősége a bejutási küszöb elérésnek. Főleg azért, mert a résztvevők 8 százaléka még nem döntötte el, hogy kire adná a voksát, míg 6 százaléknyian nem árulták ezt el.

A kutatásról
A Forrás Társadalomkutató Intézet személyes kérdezéses kérdőíves adatfelvétele 2025. október 4-13. között készült. Az alapsokaság a 18 évesnél idősebb magyar népesség volt. Közülük véletlenszerűen került a mintába 1000 fő, akik nemek, korcsoportok, iskolai végzettségi csoportok, településkategóriák és régiók szerint reprezentálták a magyar választókorú lakosságot.