Schrödinger-választása
Mandátumszimuláció 14 000 605 forgatókönyv alapján
A 2026-os országgyűlési választás nem előrejelezhető – de modellezhető. 14.000.605 párhuzamos forgatókönyv alapján feltérképeztük, milyen kimeneteket enged meg a matematika, és mit nem. Kiderült: a választást szinte egyetlen szám dönti el – 2,3 millió szavazat. Ha a Tisza átlépi ezt a küszöböt, a kormányváltás matematikailag elkerülhetetlenné válik. A Fidesz pedig csak úgy lépheti át, ha közben a Tisza alatta marad – vagyis lényegében 2022-t kellene megismételnie. Lássuk, mi a valószínűsége ennek!
Összefoglaló
A 2026-os országgyűlési választás eredményét egyetlen közvélemény-kutatás sem képes megbízhatóan előre jelezni: a kutatóintézetek a Tisza Párt támogatottságát 35–46%, a Fideszét 28–40% közé teszik, a részvételi várakozások pedig 70 és 90 százalék között szóródnak. Ezek olyan széles lehetőségek, hogy a választás pontos kimenetlében pusztán ezek alapján egyáltalán nem lehetünk biztosak. E szélsőséges bizonytalanság kezelésére ezért ezen értékek között Monte Carlo-szimulációt alkalmaztunk, amely 14 000 605 párhuzamos választási forgatókönyvet futtatott le a teljes magyar választási rendszerre – 106 egyéni választókerületre és 93 listás mandátumra – a pártok támogatottságát, a mozgósítás mértékét, a területi eltéréseket és a kutatási hibát egymástól függetlenül variálva.
A fő eredmények
A Tisza Párt a szimulációk 60,8%-ában nyeri meg a választást: az esetek 31,6%-ában egyszerű, 29,2%-ában kétharmados többséget szerezve. A Fidesz-KDNP a szimulációk 31,3%-ában győz (23,5% egyszerű többség, 7,8% kétharmad). Az esetek 7,8%-ában patthelyzet alakul ki.
A választást a részvétel dönti el.
A modell 64–74%-os részvételi sávot jelez, ami 4,8–5,6 millió szavazót jelent. Ebben a keretben a választás kulcsszáma a 2,3 millió szavazat. Ha mindkét nagy párt eléri ezt a küszöböt, akkor a 70% alatti részvétel matematikailag lehetetlen, a növekvő részvétel viszont a Tiszának kedvez. Ebből következően a Fidesz csak úgy képes 2,3 millió fölé menni, ha közben a Tisza alatta marad – ez lényegében a 2022-es erőviszonyok visszaállását feltételezi. Ha a Tisza átlépi a 2,3 milliót, a Fidesz hatalmon maradása matematikailag lehetetlenné válik. A Tisza emellett olyan hatékony szavazatkoncentrációval rendelkezik, hogy akár 278 ezer szavazatos országos hátrányból is képes parlamenti többséget szerezni.
Az egyéni körzetekben földrengés várható.
A 106 egyéni mandátumból a Tisza Párt 73 körzetben, a Fidesz-KDNP csupán 33 körzetben számít esélyesnek. A Fidesz 2022-es bázisa szisztematikusan omlik össze: a 30% alatti korábbi előnyt mutató körzetekből szinte mindegyiket elveszíti, és már csak a mélyvidéki, 30% feletti előnnyel rendelkező végváraiban tud túlélni – de ott sem képes elsöprő fölényt kiépíteni.
A kispártok nehéz helyzetben
A két nagy tömb által felhajtott részvétel automatikusan emeli a bejutási küszöb abszolút értékét. A Mi Hazánk az esetek 63,6%-ában jut be a parlamentbe, a DK (25,6%) és az MKKP (9,2%) esélyei minimálisak. A Mi Hazánk szerepe kétarcú: egyszerre a Fidesz potenciális koalíciós partnere és a Tisza-kétharmad elleni védekezés legfőbb akadálya.
I. Miért más ez a választás?
A 2026-os országgyűlési választás nagyon sok eleme olyan, amely nemhogy az előző választáson nem volt, hanem az előző 16 évben sosem, sőt a kampányban olyan események történtek, amelyek a magyar történelemben is ritkák.
A szimuláció szempontjából releváns strukturális változások
- Átrajzolták Budapest és Pest megye szinte teljes választókerületi térképét.
- A korábban induló ellenzéki pártok nagy része nem indul a választáson; Gyurcsány Ferenc nem része a politikai életnek.
- A Fidesz lecserélte az egyéni jelöltjeinek a 40%-át.
- Az ellenzéki oldalon a Tisza Párt legalább akkora támogatottsággal rendelkezik, mint a Fidesz, de sok kutatóintézetnél meg is előzi.
- A legesélyesebb kihívó, a Tisza Párt gyakorlatilag két éve létezik, jelöltjei szinte kivétel nélkül olyanok, akik soha nem indultak választáson.
- A kutatóintézetek adataiban a választások előtt közvetlenül a Tisza Párt támogatottsága az összes megkérdezett körében 35–46 százalék között van, a Fidesz támogatottsága 28–40 százalék között, vagyis a két legnagyobb párt támogatottsága tekintetében a kutatóintézetek még csak közelítőleg sem mérnek konszenzusos értéket. Az elmúlt hat hónapra visszanézve is azt látjuk, hogy a Tisza Párt támogatottságát a 31–46%, a Fidesz támogatottságát a 26–42% sávban mérték.
- A kutatóintézetek részvételi előrejelzései a 70 és a 90 százalék között mozognak, úgy, hogy az eddigi legmagasabb választási részvétel az egyfordulós rendszerben az országban 70,2% volt.
A kampány kontextusát alakító események
- A kampányban kiderült, hogy a magyar titkosszolgálatok a legnagyobb ellenzéki párt bedöntésén dolgoztak.
- Bizonyítékok kerültek elő arról, hogy Szijjártó Péter, a Fidesz külügyminisztere szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal, gyakorlatilag az Európai Unió lépéseiről folyamatosan tájékoztatja őket.
- Állományban lévő rendőr, katona állt a nyilvánosság elé, hogy a szervezeteikben uralkodó viszonyokról beszéljen.
- A választás előtt négy nappal látogat Magyarországra az amerikai alelnök és közös nagygyűlést tart Orbán Viktorral.
Mindezek azt támasztják alá, hogy ez a választás Schrödinger-választása. Nem láthatjuk előre egyértelműen, hogy mi lesz a választás kimenetele. Olyan események történtek és olyan jelenségeket látunk, amelyek korábban sosem voltak, amelyeknek a hatását nem tudjuk pontosan felmérni.
II. A módszer: Monte Carlo-szimuláció
Éppen ezért egy olyan mandátumszimulációval készítettük az előrejelzést, ami a valószínűségszámításra épít, és véletlenszerű események millióit pörgeti le a várható eredmények feltérképezéséhez.
A Monte Carlo-szimuláció pontosan azért a legalkalmasabb – és talán az egyetlen használható – eszköz ebben az extrém zajos környezetben, mert nem egyetlen, hamis biztonságérzetet nyújtó „legvalószínűbb” eredményt próbál kikényszeríteni az egymásnak ellentmondó adatokból. Mivel a történelmi trendek használhatóságának mértéke is kérdéses, a kutatói konszenzus is hiányzik, modellünk a bizonytalanságot nem statisztikai hibaként, hanem a rendszer alapvető tulajdonságaként kezeli.
A szimulátor a teljes 2026-os magyar választási rendszert implementálja: 106 egyéni választókerületet és 93 országos listás mandátumot, összesen 199 parlamenti helyet.
Az általunk lefuttatott 14 000 605 különálló forgatókönyv során a szimuláció tág határok között mozgó változók lehetséges kombinációit zongorázza végig – a pártok támogatottságát, a mozgósítás mértékét, a területi eltéréseket, a kutatási hibahatárt és a historikus trendek érvényesülésének erejét egymástól függetlenül variálva.
Így ahelyett, hogy megtippelnénk a megtippelhetetlent, egy precíz valószínűségi térképet kapunk: a modell megmutatja, hogy a jelenlegi politikai káoszban mely mandátumarányok a legstabilabbak, és mik azok a szélsőséges, de matematikailag teljesen reális kimenetelek, amelyeket a hagyományos, egyszerű átlagolással dolgozó elemzések láthatatlanul hagynának.
A szimuláció részletes módszertani leírása a tanulmány végén, a Módszertani mellékletben található.
III. A nagy kép: Ki és hogyan nyerheti meg a választást?
A mandátumszimulációs modellünk 14 000 605 lefuttatott párhuzamos választási eset alapján jól elkülöníthető forgatókönyveket rajzol ki.
A Tisza Párt győzelme az esetek 60,8%-ában történt meg, ezeknek majdnem fele (29,2%) kétharmados Tisza-többséget jelent, egyszerű többség az esetek 31,6%-ában alakult ki.
A Fidesz-KDNP győzelme az esetek 31,3%-ában történt meg, ezeknek kis része (7,8%) volt kétharmados Fidesz-többség, egyszerű többség az esetek 23,5%-ában alakult ki.
Az esetek 7,8%-ában patthelyzet alakult ki, ezek olyan helyzetek, amikor sem a Tisza Párt, sem a Fidesz-KDNP nem ért el egyedül többséget.
IV. A részvétel és mozgósítás dinamikája
A részvételi sáv és a „torta” mérete
A szimulációs adatok egyik legfontosabb eredménye, hogy a választási részvétel várhatóan 64% és 74% közötti sávban fog mozogni. Bár a 74% jócskán felette van az eddigi legmagasabb, 70,2%-os történelmi szintnek, az extrém magas, 80% körüli vagy a feletti részvétel csak nagyon szélsőséges esetekben lehetséges.
Ha ezt a 64-74%-os részvételi sávot ráillesztjük a magyarországi, hozzávetőlegesen 7,62 millió fős teljes választói bázisra, azonnal láthatóvá válik a pártok harcterének mérete és a matematikai satu, ami szorítja őket.
A „torta” mérete (kb. 1%-os érvénytelen listás szavazattal számolva) a két végponton a következőképpen alakul:
- Az alsó végpont (64%-os részvétel): Ebben az esetben nagyjából 4,87 millió választópolgár járul az urnákhoz, ami mintegy 4,82 millió érvényes listás voksot jelent. Ezen a relatíve alacsonyabb részvételi szinten a parlamenti túlélést jelentő 5%-os küszöb megközelítőleg 241 000 szavazatnál húzódik.
- A felső végpont (74%-os részvétel): Egy ekkora, történelmi csúcsot is meghaladó mozgósítás esetén már több mint 5,63 millió szavazó jelenik meg a szavazókörökben. Az érvényes voksok száma felkúszik közel 5,58 millióra. Ennek az extra tömegnek a megjelenése drasztikusan megemeli a lécet: az 5%-os bejutási küszöb itt már eléri a 279 000 szavazatot.
A 800 ezres mozgósítási ék
A 64% és a 74% közötti részvételi olló a valóságban azt jelenti, hogy van közel 800 ezer olyan szavazó a rendszerben, akiknek a megjelenése vagy otthon maradása erősen átrajzolhatja a működéseket.
Azzal, hogy a magas részvétel majdnem 40 ezer extra szavazatot követel meg a parlamenti küszöb átlépéséhez, a rendszer egy automatikus „halálzónát” hoz létre. Ez a mozgó küszöb az oka annak, hogy a szimulációk túlnyomó többségében a Demokratikus Koalíció és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt megsemmisül: egyszerűen nem rendelkeznek akkora növekedési potenciállal, amivel le tudnák követni a két nagy tömb által az egekbe srófolt részvételi limitet.
A 2,3 millió csapdája és az aszimmetrikus mozgósítás
A részvételi szintek okozta 800 ezres mozgósítási ék megmutatja a választás legnagyobb paradoxonát: a mozgósítási képesség az, ami ezt a választást el fogja dönteni, egy adott szavazatszám ugyanis alacsony részvétel mellett győzelmet, magas részvétel mellett viszont biztos vereséget jelenthet a nagy pártok számára. Ezért sorsdöntő, hogy ki hogyan tudja a táborát elvinni szavazni. A szimuláció adatai szerint a két nagy tömb nem egyformán profitál a növekedésből.
A kormánypárt mozgástere erőteljesen beszűkült. Ha győzni akar, akkor legalább 2,3 millió szavazatot (a teljes választókorú népesség 30,2%-a) kell szereznie. Ez az önálló kormányzás megtartásának a „túlélési küszöbe”. Ez alatt a szint alatt már vagy patthelyzet, vagy Tisza-győzelem alakul ki. De a Fidesz győzelméhez nem elég a saját jó szereplés; a Tisza Pártot is meg kell állítaniuk. A modell szerint a Fidesz egyszerű többsége csak akkor tud megvalósulni, ha a Tisza Párt szavazatszáma nem haladja meg a 2,3 millió szavazatot. Ha a Tisza ezt a határt átlépi, a kormánypárt esélyei a győzelemre elszállnak.
Miért éppen 2,3 millió a határ? Mert a számok nem engednek tovább. Ha mindkét nagy párt eléri a 2,3 millió szavazatot, az önmagában 4,6 millió voks – ehhez adjuk hozzá a Mi Hazánk és a többi kispárt szavazóit, és máris meghaladtuk a 4,8 milliós részvételi számot, amit a 64%-os alsó részvételi végpont jelent. Vagyis alacsony részvétel mellett matematikailag lehetetlen, hogy mindkét nagy tábor egyszerre lépje át a 2,3 milliós küszöböt.
A Fidesz egyetlen útja a 2,3 millió fölé a Tisza meggyengülésén keresztül vezet. Ezt jól mutatja a szimulációk 7,8%-os valószínűségű Fidesz-kétharmados forgatókönyve: itt a Fidesz szavazatszáma ugyan felemelkedik 2,5–2,7 millióra, de ez kizárólag úgy tud megvalósulni, hogy a Tisza Párt szavazatszáma 1,6–1,9 millióra zsugorodik. Ez lényegében a 2022-es választás megismétlődése lenne, ahol egy domináns kormánypárt áll szemben egy jelentősen legyengült ellenzékkel.
A modell tehát egyértelművé teszi, hogy a részvétel növekedése a Tiszát segíti. Ha a Tisza átlépi a 2,3 millió szavazatot, akkor a Fidesz hatalmon maradása matematikailag lehetetlenné válik. Ráadásul a Tisza Párt támogatottsági mintázata az új választókerületi térképen annyira hatékony is lehet, hogy akár 278 ezer szavazatos országos hátrányból is képesek egyszerű többséget szerezni a Fidesszel szemben. Ez a helyzet teszi igazán a választás esélyesévé a Tisza Pártot, mert sokkal tágabb tűréshatárral rendelkezik és a „torta” növekedése szinte kizárólag nekik dolgozik.
A Mi Hazánk kétarcúsága
A Mi Hazánk Mozgalom egyszerre a Fidesz biztonsági tartaléka, de közben legnagyobb veszélye is. A patthelyzetet hozó forgatókönyvekben ugyanis a Mi Hazánk biztos bejutása megteremtheti a Fidesz számára azt, hogy bár önállóan nem képes kormányt alakítani, de egy koalícióval kormányra kerülhet. A Tisza számára a koalíciós lehetősége jóval szűkebb, hiszen egyrészt a DK nem minden ilyen esetben jut be a parlamentbe, másrészt politikailag is nehezebb ennek a konstrukciónak a kialakítása.
De eközben az is látszik, hogy a Mi Hazánk stabil szereplése az, ami megnehezíti a Fidesznek a lehetőségét a Tisza kétharmados győzelmének megakadályozására. Ezekben az esetekben ugyanis a Fidesz szavazótábora szorul be a 2,1 milliós szint alá, miközben a Mi Hazánk meg tudja őrizni szavazóbázisát. Ha ezekben a forgatókönyvekben a Fidesz fel tudta volna szívni a Mi Hazánk szavazóinak legalább egy részét, akkor ellen tudott volna tartani a választási rendszer elbillenésének a Tisza alkotmányozó többséghez segítésénél.
V. Az egyéni választókerületek átrendeződése
A 73–33-as erőviszony
Az országos szavazatarányokon és mandátumeloszlásokon túl a választás valódi sorsa a 106 egyéni választókerületben dől el. A mandátumszimuláció területi adatai egy földrengésszerű átrendeződést mutatnak az esélyek szintjén. A szimulációs forgatókönyvek egyéni körzetekre vetített eredményei alapján a 106 mandátumból: a Tisza Párt 73 körzetben számít esélyesnek (ebbe beletartoznak a biztos győzelmek és a feléjük hajló, szoros küzdelmek is). A Fidesz-KDNP csupán 33 körzetben tudta megőrizni az esélyességét.
A Fölény mutató
A puszta győzelmi esélyek mellett a szimuláció egyik legfontosabb minőségi sarokszáma a „Fölény”. Ez a mutató azt jelzi, hogy a 2026-ban esélyesebbnek mért párt a szimulációs esetek hány százalékában képes 10 százalékpontnál nagyobb, magabiztos előnnyel megnyerni az adott körzetet. A Fölény nem csupán a győzelem tényét mutatja, hanem az előny stabilitását méri.
A Fölény alapeloszlása rávilágít a két nagy párt közötti strukturális aszimmetriára:
- A Tisza kiütéses győzelmei: A Tisza Párt rendelkezik az ország legstabilabb bázisaival. A fővárosban a Fölény mutatójuk átlagosan 67,4%, Pest megyében 54,8%, de vannak olyan körzetek, ahol ez az érték a 93,5%-ot is eléri. Tehát a Tisza az esélyes körzetei jelentős részében nem éppen csak beesik a célvonalon, hanem esélyt sem hagy a kormánypártnak.
- A kormánypárti gőzhenger eltűnése: A Fidesz-KDNP helyzete drasztikusan más. Még azokban a vidéki körzetekben is, amelyeket nagy valószínűséggel megtartanak, az átlagos Fölényük mindössze 43%. A Fidesz abszolút maximális Fölény-értéke a legbiztosabb végvári bástyájában is megáll 61,4%-nál. Ez azt jelenti, hogy a kormánypárt ma már egyetlen körzetben sem tud olyan elsöprő, megkérdőjelezhetetlen dominanciát kiépíteni, mint amilyennel a Tisza Párt a központi régióban rendelkezik.
A területi szakadék: Hogyan omolhat össze a 2022-es Fidesz-bázis?
Ez a 73–33-as eloszlás egy brutális, országosan 15–25% közötti eltolódásra vezethető vissza a 2022-es erőviszonyokhoz képest. A Tisza Párt területi offenzívája szisztematikusan bontja le a kormánypárt egykori védvonalait.
Ha a 2026-os szimulációs esélyeket összevetjük azzal, hogy 2022-ben az érvényes szavazatokra vetítve a Fidesz mekkora különbséggel verte meg az egyesült ellenzéket az adott körzetekben, egy dominóeffektus rajzolódik ki:
- Ahol az ellenzék nyert 2022-ben (17 körzet): A Tisza Párt mind a 17-et megtartja.
- Ahol a Fidesz előnye 10% alatt volt 2022-ben (18 körzet): A Tisza Párt mind a 18-at megfordítja.
- Ahol a Fidesz masszív, 10–20% közötti előnnyel nyert 2022-ben (20 körzet): A korábban „biztos fideszesnek” hitt zónából a kormánypárt mindössze 1 egyetlen körzetet tud megtartani, a Tisza 19-et elhódít.
- Ahol a Fidesz letaglózó, 20–30% közötti előnnyel nyert 2022-ben (25 körzet): A szimuláció szerint a Fidesz számára még egy ekkora 2022-es bázis is kevés a biztonsághoz! A Tisza Párt 17 körzetet átfordít, és a Fidesz csak 8-ban tud esélyes maradni.
- A Fidesz egyéni jelöltjei a 2026-os modellben szinte kizárólag csak azokban a jellemzően mélyvidéki választókerületekben tudnak túlélni, ahol 2022-ben több mint 30%-os győzelmet arattak az ellenzék felett. Ebből a 26 extrém kormánypárti körzetből a Fidesz 24-et tud megtartani.
A Fölény aszimmetriája a csatatereken
A szimuláció rámutat, hogy az újonnan elhódított területeken a Tisza Párt nem csupán szoros küzdelmekben nyer. Azokban a vidéki körzetekben, amelyeket a Tisza a Fidesztől hódít el (és ahol a Fidesz 2022-ben még 10–30%-kal nyert), a kihívó átlagosan 41%-os valószínűséggel képes 10% feletti előnyt kialakítani. Ez azt bizonyítja, hogy a Tisza Párt nem pusztán átesik a célvonalon a billegő körzetekben, hanem a sikeres mozgósítás esetén azonnal, földcsuszamlásszerűen át is strukturálja a helyi erőviszonyokat, teljesen kiszorítva onnan a Fideszt.
A „Győzelem hátrányból” titka
Ezek az egyéni választókerületi adatok adják meg a magyarázatot a 2026-os választás legnagyobb rejtélyére.
A Tisza Párt azért nyerhet akár 278 ezer szavazatos országos hátrányból is, mert a szavazatai hatékonyan koncentrálódnak. Nagy fölénnyel tudják behúzni Budapestet és Pest megyét, illetve esélyük van ledönteni a Fidesz 10–30% közötti 2022-es előnyeit a megyeszékhelyeken. Eközben a Fidesz országos szavazóbázisa (ha el is éri az országos túlélési küszöböt) „hatékonytalanul” torlódik fel a zsugorodó számú mélyvidéki körzetekben, és még ott sem tudnak domináns fölényt kiépíteni.
Hiába mozgósít tehát a kormánypárt stabilan magas tömegeket országosan, ha a 106 egyéni választókerület kétharmada az ellenzéki aszimmetrikus növekedés és az átrajzolt térkép áldozatává válik. A Fidesz számára a győzelemhez nem azért kritikus az extrém magas országos szavazatszám, hogy pusztán országos listás arányokat javítson, hanem azért, mert kizárólag egy extrém országos tömeg bevonásával tudnának elég „plusz szavazatot” juttatni abba a közel 45 vidéki körzetbe, amely 2022-ben még az övék volt, de a Tisza térnyerése miatt 2026-ra elbukni látszik. Mindez jól mutatja azt, hogy a Fidesz által létrehozott választási rendszer hogyan tud az alkotója ellen fordulni.
VI. Jelöltek és listák: kiket visz be a pártlista a parlamentbe?
A szimuláció adatai alapján a Fidesz-KDNP és a Tisza Párt frakciójának várható összetétele gyökeresen eltérő mintázatot mutat az egyéni és listás bejutások tekintetében. Míg a Tisza Párt mandátumainak gerincét a választókerületi győzelmek adják, a Fidesz-KDNP esetében a kompenzációs- és az országos lista funkcionál a legfőbb politikai mentőövként.
Fidesz-KDNP: A listás menedék és a végvári vitézek
A kormánypárt 278 vizsgált jelöltje közül 39-en „biztos” (>95%), 40-en pedig „valószínű” (50–95%) eséllyel jutnak a parlamentbe. Náluk az egyéni és listás ágak élesen kettéválnak:
- A tisztán listás elit: A pártvezetés legszűkebb köre nem is méreti meg magát egyéniben. Orbán Viktor, Szijjártó Péter, Gál Kinga, Kövér László és Kubatov Gábor egyaránt 100%-os valószínűséggel, tisztán listáról szerzik meg a mandátumukat.
- Akiket a lista ment meg: A várható forgatókönyvekben a 2022-es bázis összeomlása miatt számos fajsúlyos fideszes jelölt egyéni esélyei beszakadhatnak, így az ő parlamenti túlélésüket a listás védőháló garantálja. Ennek leglátványosabb példája Menczer Tamás, aki összességében 98,8%-os bejutási eséllyel bír, de az egyéni győzelmi esélye csupán 20,9% – azaz az esetek 77,9%-ában a lista menti meg a kieséstől. Hasonlóan Rétvári Bence mandátumát 73,4%-ban, Földesi Gyuláét pedig brutális, 90,7%-os arányban a kompenzációs lista biztosítja be.
- A „végvári” egyéni győztesek: A kormánypárt országosan mindössze 33 körzetben számít esélyesnek. Az itteni jelöltek – mint például Gyopáros Alpár (86,7%-os egyéni esély) vagy Varga Gábor (84,5%-os egyéni esély) – jelentik azt a szűk kört, akik szinte kizárólag a saját, helyi erejükből, listás mankó nélkül is bejutnak.
Tisza Párt: Egyéni dominancia és fókuszált kompenzáció
A Tisza Párt 185 jelöltje közül 50-en számítanak „biztos”, míg 63-an „valószínű” befutónak. Mivel a modell szerint 73 egyéni választókerületben is esélyesek, a leendő frakciójuk zömét a közvetlenül megválasztott képviselők teszik ki:
- Az egyéni győzelmek húzónevei: A legmagasabb eséllyel bejutó jelöltjeik szinte letarolják az egyéni körzetüket. Tarr Zoltán bejutását 91,2%-ban, Pósfai Gáborét 93,9%-ban, Velkey György Lászlóét pedig 97,0%-ban a közvetlen egyéni győzelem garantálja, náluk a lista csupán minimális biztosítékként szolgál.
- Tisztán listás szereplők: Természetesen náluk is vannak olyanok, akik nem indulnak egyéniben, de az országos lista 100%-os bejutást garantál számukra (ilyen például Kapitány István, Orbán Anita, Kármán András vagy Hegedűs Zsolt).
- Célzott listás védőháló: A Fideszhez hasonlóan a Tiszánál is megfigyelhető a „vesztesből listára” mechanizmus a nehezebb, fideszes dominanciájú körzetekben. Molnár Zoltán Sándor például összesítve 100%-os eséllyel lesz képviselő, de egyéni győzelmének esélye csak 21,1%, így az esetek 78,9%-ában őt is a lista viszi be a parlamentbe. Hasonlóan működik a védőháló Csézi Erzsébetnél is, akinek a mandátumát 59,6%-os arányban a lista adja.
Meddig érhet a lista?
A szimulációs futások nemcsak a pártok országos esélyeit, hanem az egyes jelöltek parlamenti bejutásának valószínűségét is megmutatják. A szimuláció egyértelműen kijelöli azokat a listás helyeket, ahol a bejutási esélyek 50% alá esnek, ezek a „vízválasztók”:
- Tisza Párt: A párt listáján a 34. helyig (Sóti Anikó Zsuzsanna) 100%-os a bejutás esélye. A vízválasztó egészen mélyen, a 92. hely körül húzódik: Csontos Bence (48,8%) az első, akinek matematikailag már több esélye van kiesni, mint bejutni.
- Fidesz-KDNP: A kormánypárti listán a 30. helyig (Bánki Erik) garantált (100%) a bejutás. A vízválasztó itt jóval feljebb, a 46. hely körül található, ahol Molnárné Dr. Lezsák Anna esélye esik be 50% alá (49,2%).
- Mi Hazánk: A párt csak listás mandátumokra számíthat, a bejutási küszöböt az esetek 63,6%-ában érik el, a listájuk vízválasztója a 8. helyen álló Pakusza Zoltánnál (38,3%) húzódik. Az őt megelőző Szabadi Istvánnak még 52,1% az esélye a mandátumszerzésre.
- Demokratikus Koalíció: A párt csak az esetek 25,6%-ában éri el a bejutási küszöböt. Ezekben az esetekben a listavezető Dobrev Klára, valamint a mögötte álló Dr. Molnár Csaba István, Kálmán Olga, Rónai Sándor, Varju László és Arató Gergely tud bejutni a parlamentbe.
- MKKP: A párt 9,2%-os bejutási valószínűséggel bír, a listavezető Nagy Dávidnak és az őt követő 4 jelöltnek van mandátumszerzési esélye.
VII. Forgatókönyvek részletesen
- A Tisza Párt egyszerű többsége (31,6% esély)
A leggyakoribb kimenetel (4 427 032 forgatókönyv) az, hogy a Tisza Párt többséget (100–132 mandátum) szerez, de nem éri el a kétharmados többséget.
Várható listás eredmények:
- A Tisza Párt szavazatszáma 2 105 627 és 2 505 541 szavazat között várható, ez az érvényes szavazatokra vetítve 43,5% és 46,3% között alakulhat.
- A Fidesz-KDNP szavazatszáma 2 012 799 és 2 384 078 szavazat között várható, ez az érvényes szavazatokra vetítve 41,3% és 44,5% között alakulhat.
- A Mi Hazánk szavazatszáma 220 507 és 386 058 szavazat között várható, ez az érvényes szavazatokra vetítve 4,3% és 7,5% között alakulhat.
- A Demokratikus Koalíció szavazatszáma 111 146 és 263 487 szavazat között várható, ez az érvényes szavazatokra vetítve 2,2% és 5,1% között alakulhat.
- A Magyar Kétfarkú Kutya Párt szavazatszáma 55 478 és 196 239 szavazat között várható, ez az érvényes szavazatokra vetítve 1,1% és 3,8% között alakulhat.
Lehetséges különbség a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP lista között: -278 451 és 492 742 szavazat.
Várható mandátumszámok: Tisza Párt: 110–125; Fidesz-KDNP: 65–81; Mi Hazánk: 0–9; DK: 0–6; MKKP: 0.
Várható részvétel: 63,7% és 74,2% között.
- A Tisza Párt kétharmados többsége (29,2% esély)
A Tisza Párt kétharmados győzelme (133 vagy több mandátum) az esetek 29,2%-ában (4 090 370 forgatókönyv) fordult elő.
Várható listás eredmények:
- A Tisza Párt szavazatszáma 2 340 843 és 2 777 973 szavazat között várható, ez az érvényes szavazatokra vetítve 47,9% és 51,9% között alakulhat.
- A Fidesz-KDNP szavazatszáma 1 761 984 és 2 102 587 szavazat között várható, ez az érvényes szavazatokra vetítve 36,1% és 40,1% között alakulhat.
- A Mi Hazánk szavazatszáma 210 449 és 375 309 szavazat között várható, ez az érvényes szavazatokra vetítve 4,2% és 7,3% között alakulhat.
- A Demokratikus Koalíció szavazatszáma 108 464 és 253 992 szavazat között várható, ez az érvényes szavazatokra vetítve 2,2% és 4,9% között alakulhat.
- A Magyar Kétfarkú Kutya Párt szavazatszáma 55 116 és 194 095 szavazat között várható, ez az érvényes szavazatokra vetítve 1,1% és 3,8% között alakulhat.
Lehetséges különbség a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP lista között: 238 256 és 1 015 989 szavazat.
Várható mandátumszámok: Tisza Párt: 139–149; Fidesz-KDNP: 42–52; Mi Hazánk: 0–8; DK: 0; MKKP: 0.
Várható részvétel: 63,7% és 73,4% között.
- A Fidesz-KDNP egyszerű többsége (23,5% esély)
A Fidesz-KDNP egyszerű többségű győzelme (100–132 mandátum) az esetek 23,5%-ában (3 288 793 forgatókönyv) fordult elő.
Várható listás eredmények:
- A Tisza Párt szavazatszáma 1 886 190 és 2 245 681 szavazat között várható, ez az érvényes szavazatokra vetítve 38,3% és 41,6% között alakulhat.
- A Fidesz-KDNP szavazatszáma 2 306 384 és 2 691 949 szavazat között várható, ez az érvényes szavazatokra vetítve 46,8% és 49,6% között alakulhat.
- A Mi Hazánk szavazatszáma 209 710 és 373 599 szavazat között várható, ez az érvényes szavazatokra vetítve 4,1% és 7,1% között alakulhat.
- A Demokratikus Koalíció szavazatszáma 107 723 és 251 825 szavazat között várható, ez az érvényes szavazatokra vetítve 2,1% és 4,8% között alakulhat.
- A Magyar Kétfarkú Kutya Párt szavazatszáma 55 083 és 193 559 szavazat között várható, ez az érvényes szavazatokra vetítve 1,1% és 3,7% között alakulhat.
Lehetséges különbség a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP lista között: -805 759 és -60 703 szavazat.
Várható mandátumszámok: Tisza Párt: 71–88; Fidesz-KDNP: 104–120; Mi Hazánk: 0–8; DK: 0; MKKP: 0.
Várható részvétel: 64,4% és 74,6% között.
- Patthelyzet (7,8% esély)
Senkinek nincs mandátumtöbbsége az esetek 7,8%-ában (1 098 804 forgatókönyv) fordult elő.
Várható listás eredmények:
- A Tisza Párt szavazatszáma 1 925 772 és 2 284 025 szavazat között várható, ez az érvényes szavazatokra vetítve 40,0% és 42,4% között alakulhat.
- A Fidesz-KDNP szavazatszáma 2 103 836 és 2 455 243 szavazat között várható, ez az érvényes szavazatokra vetítve 43,6% és 45,7% között alakulhat.
- A Mi Hazánk szavazatszáma 288 627 és 435 343 szavazat között várható, ez az érvényes szavazatokra vetítve 5,6% és 8,5% között alakulhat.
- A Demokratikus Koalíció szavazatszáma 132 335 és 314 073 szavazat között várható, ez az érvényes szavazatokra vetítve 2,6% és 6,1% között alakulhat.
- A Magyar Kétfarkú Kutya Párt szavazatszáma 58 182 és 210 520 szavazat között várható, ez az érvényes szavazatokra vetítve 1,2% és 4,1% között alakulhat.
Lehetséges különbség a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP lista között: -529 471 és 180 189 szavazat.
Várható mandátumszámok: Tisza Párt: 89–96; Fidesz-KDNP: 92–98; Mi Hazánk: 6–10; DK: 0–7; MKKP: 0.
Várható részvétel: 63,5% és 73,8% között.
- A Fidesz-KDNP kétharmados többsége (7,8% esély)
A Fidesz-KDNP kétharmados győzelme (133 vagy több mandátum) az esetek 7,8%-ában (1 095 006 forgatókönyv) fordult elő.
Várható listás eredmények:
- A Tisza Párt szavazatszáma 1 690 091 és 1 972 509 szavazat között várható, ez az érvényes szavazatokra vetítve 34,0% és 37,2% között alakulhat.
- A Fidesz-KDNP szavazatszáma 2 551 374 és 2 734 420 szavazat között várható, ez az érvényes szavazatokra vetítve 51,0% és 54,3% között alakulhat.
- A Mi Hazánk szavazatszáma 210 131 és 374 984 szavazat között várható, ez az érvényes szavazatokra vetítve 4,1% és 7,2% között alakulhat.
- A Demokratikus Koalíció szavazatszáma 108 557 és 253 751 szavazat között várható, ez az érvényes szavazatokra vetítve 2,1% és 4,9% között alakulhat.
- A Magyar Kétfarkú Kutya Párt szavazatszáma 55 152 és 194 192 szavazat között várható, ez az érvényes szavazatokra vetítve 1,1% és 3,7% között alakulhat.
Lehetséges különbség a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP lista között: -1 044 329 és -578 865 szavazat.
Várható mandátumszámok: Tisza Párt: 44–53; Fidesz-KDNP: 138–147; Mi Hazánk: 0–8; DK: 0; MKKP: 0.
Várható részvétel: 65,3% és 73,7% között.
VIII. Következtetések
A Monte Carlo-szimuláció rávilágít a rendszer kérlelhetetlen logikájára: a 2026-os választást az nyeri meg, aki a saját előnyére tudja fordítani a mozgósítást.
A Fidesz történelmi csapdában van. A biztos győzelemhez meg kellene közelítenie a 2022-es történelmi sikerét, de közben alacsonyan is kell tartania ellenfele táborát – olyan mértékben, hogy a részvétel ne emelkedjen drasztikusan. A győzelemhez legalább 2,3 millió szavazatra van szüksége, miközben a Tisza Pártot is 2,3 millió alatt kell tartania. Az egyéni körzetekben szinte kizárólag a 30% feletti 2022-es előnnyel rendelkező mélyvidéki választókerületeiben tud túlélni, és még ott sem képes elsöprő fölényt kiépíteni.
A Tisza Párt érdeke éppen ennek ellentéte. Minden egyes újabb százaléknyi részvételnövekedés rontja a Fidesz esélyeit. Szavazatai hatékonyan koncentrálódnak az egyéni körzetekben, így akár országos szavazathátránnyal is többséget szerezhet. Egy történelmi, 70% feletti részvétellel a Tisza be tudja biztosítani győzelmét, sőt akár kétharmados mandátumtöbbséget is elérhet.
A kispártok számára a szimuláció rossz híreket tartogat: a két nagy tömb által felhajtott részvétel automatikusan emeli az 5%-os bejutási küszöb abszolút értékét, ami a DK-t és az MKKP-t a szimulációk döntő többségében kiszorítja a parlamentből. A Mi Hazánk számára az esetek közel kétharmadában van bejutási esély, de szerepük kétarcú: egyszerre biztosítják a Fidesz potenciális koalíciós partnerét és szívják el tőle azokat a szavazatokat, amelyekkel megakadályozhatná a Tisza kétharmadát.
Végezetül a szimuláció jól mutatja azt is, hogy a Fidesz által létrehozott választási rendszer hogyan tud az alkotója ellen fordulni: az egyéni körzetek kétharmadában a Tisza Párt az esélyes, és a kormánypárt számára a győzelemhez szükséges extrém mozgósítás éppen azt a részvételt emeli, amely az ellenfélnek kedvez.
IX. A szimuláció módszertana
A mandátumbecslés Monte Carlo-szimulációval készült: a modell 14 000 605 alkalommal lejátssza a választást, minden egyes futásban véletlenszerűen variálva a kulcsparamétereket. Az eredmény nem egyetlen előrejelzés, hanem valószínűségi eloszlás – a modell azt mutatja meg, hogy a jelenlegi ismereteink mellett milyen kimenetelek milyen gyakorisággal fordulnának elő. A módszer lényege, hogy a politikai közvélemény-kutatások és a politikai helyzet bizonytalanságát nem egyetlen hibahatárral fejezi ki, hanem a bizonytalanság minden rétegét önállóan modellezi, és ezek együttes hatását a nagyszámú szimulációs futásból olvassa le.
Bemeneti adatok
A szimuláció kiindulópontja a pártok támogatottsága, amelyet a teljes választókorú népességre (TVN) vetítve, intervallumként adunk meg – nem egyetlen pontbecslésként. Ha például egy párt TVN-aránya 30–34%, az azt jelenti, hogy a modell minden futásban ebből a sávból húz véletlenszerűen, egyenletes eloszlással.
A TVN-arány önmagában nem szavazatszám: azt fejezi ki, hogy a felnőtt népesség hány százaléka szavazna az adott pártra, ha mindenki elmenne szavazni. A tényleges szavazatszámhoz a modellnek szükséges a mozgósítás mértéke is – vagyis az, hogy az egyes pártok szavazótáborának mekkora része jelenik meg ténylegesen az urnáknál.
A bizonytalanság rétegei
A szimulátor nem egyetlen nagy véletlenszámmal dolgozik, hanem öt, egymástól független bizonytalansági réteget épít egymásra. Ez a megközelítés abból indul ki, hogy a választási eredmény bizonytalansága nem egyetlen forrásból fakad, és az egyes források egymástól függetlenül ingadozhatnak.
Kutatási hibahatár. A közvélemény-kutatások eredményei nem pontosak: a TVN-arány intervallumának mindkét szélét egy ±3,5 százalékpontos véletlenszerű perturbáció módosítja. Ezzel a modell azt fejezi ki, hogy a kutatások nemcsak a sávon belül lehetnek pontatlanok, hanem maga a sáv is elcsúszhat.
Pártarány. A perturbált sávon belül egyenletes eloszlással húzódik ki az adott futásra érvényes TVN-arány, pártonként függetlenül.
Mozgósítás. Pártonként önálló véletlenszám dönti el, hogy a szavazótábor mekkora hányada megy el szavazni. A mozgósítási arányok szorzata a TVN-aránnyal adja az effektív – vagyis a ténylegesen leadott szavazatokban megmutatkozó – pártarányt.
Historikus relevancia. A területi szorzók (lásd alább) a korábbi választások mintázataiból származnak. Hogy a modell ne legyen túlzottan kiszolgáltatva a historikus adatoknak – mert nem lehetünk biztosak benne, hogy egy teljesen új politikai térben azok mennyire érvényesülnek –, minden futásban egy 0,5 és 1,0 közötti véletlenszám dönti el, hogy a területi eltérések milyen mértékben érvényesülnek. Ha ez az érték alacsony, a történeti hatások gyengébben, ha magas, akkor erőteljesebben jelennek meg.
Területi szorzók. Magyarország nem homogén: egy párt egy adott szavazókörben lehet az országos átlagnál jóval erősebb vagy gyengébb. Ezt a területi struktúrát a modell szavazóköri szintű szorzóval írja le, amelyek mindegyike egy-egy intervallumból húzódik ki véletlenszerűen. Egy 1,3-as szorzó például azt jelenti, hogy az adott területen a párt 30%-kal erősebb az országos átlagnál; egy 0,7-es szorzó 30%-kal gyengébbet. Emellett a modellnek arra is van szorzója, hogy az adott szavazókörben egy-egy párt egyéni jelöltje hogyan teljesített a listával összehasonlítva. A modell figyelembe veszi azt is, hogy az adott szavazókör részvételi mutatója hogyan tér el az országos átlagtól.
Ezek a rétegek minden egyes szimulációs futásban újra és egymástól függetlenül véletlenszerűen dőlnek el, így a nagyszámú futás lefedi a lehetséges kimenetek széles spektrumát.
A választási rendszer modellezése
A szimulátor a teljes 2026-os magyar választási rendszert implementálja: 106 egyéni választókerületet (OEVK) és 93 országos listás mandátumot, összesen 199 parlamenti helyet.
Egyéni kerületek. A területi szorzókkal módosított pártarányokból a modell kiszámítja a szavazókörönkénti szavazatszámokat, majd ezeket a 106 egyéni választókerületre összegzi. Minden kerületben az a jelölt nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja (egyszerű többség). A vesztes és a győztes töredékszavazatok a kompenzációs listára kerülnek.
Országos lista. A 93 listás mandátumot a töredékszavazatok alapján D’Hondt-módszerrel osztja el a modell azon pártok között, amelyek átlépik a bejutási küszöböt (önálló párt: 5%, kétpárti koalíció: 10%, három vagy több párt esetén 15%).
Nemzetiségi listák. A modell a nemzetiségi listákat is kezeli, amelyek kedvezményes kvóta alapján juthatnak mandátumhoz.
Levélszavazatok. A határon túli szavazók saját, az országostól eltérő logikával kerülnek modellezésre: önálló részvételi aránnyal és a pártarányok szignifikánsan eltérő struktúrájával, amelyben a Fidesz-KDNP szavazataránya 88–96% között mozog, összhangban a korábbi választások tapasztalataival.
A modell korlátai
A szimulátor a jelenlegi közvélemény-kutatási adatokból indul ki, és nem tartalmaz prediktív elemet a jövőbeli trendekre vonatkozóan. A területi szorzók korábbi választások (2014, 2018, 2022) és a 2024-es európai parlamenti választás eredményeiből származnak – azok a pártok, amelyek csak az utóbbi választáson indultak, szükségszerűen szélesebb bizonytalansági sávval rendelkeznek.
Felhasznált közvéleménykutatási adatok
(2025. október – 2026. március, összes megkérdezett, %)
Tisza Párt
Kutatóintézet | okt. | nov. | dec. | jan. | feb. | már. |
Medián |
| 38 |
| 40 | 42 | 46 |
21 Kutatóközpont | 33 | 31 | 34 | 35 | 38 | 40 |
Závecz Research | 35 | 35 |
| 36 | 38 | 39 |
Publicus | 32 | 33 | 33 | 33 | 35 | 35 |
IDEA | 37 | 35 | 35 | 35 | 36 | 38 |
Nézőpont |
| 33 | 34 | 35 | 34 | 35 |
Fidesz-KDNP
Kutatóintézet | okt. | nov. | dec. | jan. | feb. | már. |
Medián |
| 33 |
| 33 | 31 | 30 |
21 Kutatóközpont | 26 | 27 | 26 | 28 | 30 | 28 |
Závecz Research | 29 | 30 |
| 31 | 32 | 31 |
Publicus | 27 | 26 | 28 | 28 | 30 | 30 |
IDEA | 27 | 29 | 28 | 27 | 28 | 29 |
Nézőpont |
| 42 | 40 | 40 | 39 | 40 |
Mi Hazánk
Kutatóintézet | okt. | nov. | dec. | jan. | feb. | már. |
Medián |
| 5 |
| 4 | 5 | 3 |
21 Kutatóközpont | 5 | 4 | 5 | 5 | 6 | 4 |
Závecz Research | 5 | 4 |
| 3 | 5 | 4 |
Publicus | 4 | 3 | 4 | 3 | 4 | 4 |
IDEA | 3 | 4 | 3 | 4 | 4 | 5 |
Nézőpont |
| 7 | 6 | 6 | 7 | 6 |
Magyar Kétfarkú Kutya Párt
Kutatóintézet | okt. | nov. | dec. | jan. | feb. | már. |
Medián |
| 2 |
| 2 | 2 | 2 |
21 Kutatóközpont | 2 | 2 | 2 | 2 | 1 | 1 |
Závecz Research | 3 | 3 |
| 3 | 2 | 3 |
Publicus | 2 | 2 | 2 | 2 | 3 | 3 |
IDEA | 2 | 3 | 2 | 2 | 3 | 2 |
Nézőpont |
| 3 | 3 | 3 | 2 | 3 |
Demokratikus Koalíció
Kutatóintézet | okt. | nov. | dec. | jan. | feb. | már. |
Medián |
| 2 |
| 1 | 1 | 1 |
21 Kutatóközpont | 1 | 2 | 2 | 2 | 1 | 1 |
Závecz Research | 4 | 4 |
| 3 | 3 | 3 |
Publicus | 5 | 5 | 4 | 4 | 4 | 3 |
IDEA | 4 | 4 | 4 | 4 | 4 | 4 |
Nézőpont |
| 2 | 2 | 2 | 3 | 3 |