A sorozatos Fidesz kétharmadok világában isteni csodának tűnik az, amikor valamelyik ellenzéki szereplő arat ilyen arányú győzelmet. Persze van néhány olyan hely, ahol ezek a csodák gyakrabban előfordulnak. Gondoljunk csak a XIII. kerületi polgármester- és önkormányzati képviselő-választáson totális győzelmet arató Tóth Józsefre és csapatára. Egy-egy újabb csoda felbukkanása azonban mindig fellelkesíti a politikai csodavárókat. Ilyen „csodahellyé” vált Jászberény is. Pedig nem történt itt semmilyen csoda.
Mi is történt Jászberényben? 2019-ben az önkormányzati választáson Budai Lóránt a Közösen Jászberényért Egyesület színeiben lett polgármester. Posztját egy második választással is megerősítette, mivel a Fidesz kezdeményezésére – a polgármester-jelöltek közötti kis szavazatkülönbség miatt – a voksolást meg kellett ismételni. A második alkalommal Budai már magabiztos, 3758 szavazatnyi különbséggel nyert, közel kétszer annyi szavazatot kapott, mint a város hatalomban lévő fideszes polgármestere. A testületben azonban ennél kedvezőtlenebb politikai helyzet alakult ki, a Fidesz itt még a mandátumok felét birtokolta, a hét képviselői helyből hatot egyéni választókerületben szereztek meg. A polgármester szintén hét összellenzéki szavazatot tudhatott maga mögött, s volt egy politikus, aki a Mi Hazánk színeiben nyert képviselőséget.
Ez a megosztottság először az érdemi munkát lehetetlenítette el, majd a testület feloszlatásához vezetett. Mindezekben jelentős szerepe volt Gedei Józsefnek, a Demokratikus Koalíció helyi emberének, aki korábban MSZP-s országgyűlési képviselő volt, majd egy ciklusban a város polgármestere is. Gedei kezdeményezte a Fidesz támogatásával a testület feloszlatását. A 2010 utáni Magyarország egyik legvalószínűtlenebb politikai koalíciója azonban a teljes kudarc útjára lépett ezzel. Ennek egyik oka, hogy a polgármester és megmaradt támogatói a hazai politikában szokatlannak számító választ adtak minderre: megszavazták a testület feloszlatását. Nem menekültek a tartózkodás, a kimagyarázás langyos mocsarába, hanem beleálltak és vállalták a kihívást.
Az eredmények magukért beszélnek, a polgármester – gyakorlatilag megtartva 2019-es támogatottságát – fölényes győzelmet aratott a Fidesz függetlennek nevezett jelöltjével szemben. A tíz önkormányzati választókerületből tizet nyertek meg a Közösen Jászberényért Egyesület jelöltjei. A testületben így a a polgármester mögött stabil többség áll, a Fidesz összesen négy, listás képviselői helyet birtokol. Az egész feloszlatási lavinát elindító DK-s Gedei József pedig kikerült a városi testületből.
Hogyan történhetett mindez? Érdemes a számokat vizsgálni. Az első szokatlan dolog a részvétel szintje. A leggyakoribb mintázat ezen a téren az, hogy az országgyűlési választáson rendre jelentősen magasabb a részvétel, mint az önkormányzatin. 2019-ig ez nem volt másképp Jászberényben sem, 2014-ben és 2019-ben is ötven százalék alatt maradt az aktivitás szintje, a választók 40-45 százalékát mozgatta meg a helyi választás. Fordulatot ebben a megismételt polgármester-választás hozott, ahol már a 60 százalékot is meghaladta az aktivitás mértéke, és ez a szint meg is maradt az időközi választásra.
Ez összességében azt jelenti, hogy 3500-4000 olyan választópolgár van, aki korábban nem vett részt a helyi politika alakításában, de 2019 óta úgy érzi, neki is bele kell szólnia a helyi politikai viszonyok kialakításába. Ők azok, akik először a megismételt polgármester-választáson érezték azt, hogy nem maradhatnak otthon. Kik lehetnek ők? Ha a polgármesterre leadott szavazatok számát összevetjük a 2022-es országgyűlési választás helyi pártlistás szavazatszámaival, akkor azt látjuk, hogy az ellenzék közös listája szinte darabra (8246 szavazat) ugyanannyi szavazatot kapott, mint Budai Lóránt (8267 szavazat). Ha ezeket a szavazatszámokat összevetjük a 2018-as országgyűlési választás listás eredményeivel – ahol az ellenzéki pártok külön-külön indultak –, akkor szintén egy ehhez nagyon közeli (8621 szavazat) értéket kapunk.
A számok mögött meghúzódó tanulságok levonása esetében nagy jelentősége van az első, 2019-es szavazásnak, ekkor ugyanis még nem volt meg Budai mögött az összellenzéki tömeg. Ekkor a helyi ellenzéki szimpatizánsok többsége úgy gondolta, hogy nem kell részt vennie az önkormányzati választáson, sok fideszes polgártársukhoz hasonlóan. A választás megismétlése ezt a helyzetet alakította át, a számok alapján Budai Lóránt a saját előnyére, az ellenzéki tábor mozgósítására tudta fordítani ezt a szituációt. Ugyanerre a fideszes jelölt nem, vagy csak kisebb mértékben volt képes. Majd ezek után annak ellenére tudta a polgármester megőrizni a mögötte álló tábor egységét és aktivitását, hogy egy konfliktusos, a hatékony városvezetői munkát ellehetetlenítő politikai helyzettel kellett együtt élnie a város vezetőjeként. Úgy, hogy a támogatói bázisának egy jelentős részét adó párt, a Demokratikus Koalíció helyi vezetője egy idő után nyíltan ellene szegült.
A legfontosabb oka ennek az, hogy a politikai identitások érvényesüléséhez organikus kapcsolódásra van szükség. A támogatónak azonosulnia kell a politikai szereplővel ahhoz, hogy választójává váljon, leadja rá a voksát a szavazófülke magányában. Ezt az organikus kapcsolódást Budai Lóránt el tudta érni, az ellenzéki választópolgárok benne látták és látják azt a szereplőt, aki őket képviseli. A helyi beszámolók alapján kiderül, hogy őt tartják annak a politikusnak is, aki foglalkozik velük, akit el tudnak érni, akiben bízhatnak.
Ehhez persze szükség van egy másik dologra is, ami ritka a mai magyar politikában: politikai bátorságra. Bátorságra azokban a helyzetekben, amikor választani kell a kockázatos, de karakteres út, illetve a könnyű, de maszatolós között. Budai Lóránt kitrükközhette, tárgyalhatta, mutyizhatta volna az időközi választást, és béna kacsa polgármesterként megpróbálhatta volna kitölteni a ciklusból hátralévő időt. Nem ezt tette. A kockázatos utat választotta, végigment rajta és megerősödve ért célba.
Összességében nem történt itt semmilyen csoda. Az nem csoda, ha egy politikus karakteres, bátor politikát folytat az őt megválasztók érdekeit képviselve és velük folyamatosan valódi kapcsolatot tartva. Olyan politikát, amelyben a hatalmi játszmák megnyerése nem cél, hanem eszköz ahhoz, hogy megvalósíthassa programját, hogy a közös siker érdekében vezethesse a közösséget. Ezt politikai munkának hívják, amit a jászberényi ellenzék, élén a polgármesterrel, elvégzett.
A cikk megjelent a Jelen hetilapban, online elérhető itt.
