2021. november 15. óta volt érvényben Magyarországon az üzemanyag árakat maximalizáló szabály. Bár többször szűkült a jogosultak köre, de a magyar autósok többsége 480 forintért juthatott hozzá a benzinhez vagy a gázolajhoz. Mármint, ha éppen lehetett kapni. 2022 utolsó negyedévében egyre gyakrabban hallhattunk arról, hogy a kutak jelentős részén nem lehet hatósági áras üzemanyagot kapni. December első napjainak egyik vezető híre pedig már az volt, hogy szinte sehol nincs nemhogy hatósági áras üzemanyag, de semmilyen más típus sem. A legtöbb szakértő szerint a hiányt az árszabályozás okozza. Hogyan lehet ezt a helyzetet megoldani úgy, hogy az Orbán-kormány felelőssége fel se merüljön?
A válasz nem egyértelmű. Régóta egybehangzó volt a vélemény, hogy a benzinhiány az ársapka miatt alakult ki. A nemzetközi szereplők nem tudnak normál üzemanyagot importálni, mert annak piaci ára magasabb, mint a maximalizált ár. Profitorientált vállalat ilyet nem vállalhat be hosszú időn keresztül, nagy mennyiségben. A Mol ráadásul – ahogy erről Hernádi Zsolt néhány hete a Corvinus Egyetemen is beszélt – technikai problémák miatt nem volt képes az elmúlt hónapokban teljes kapacitással működtetni a finomítóit, ezért csak korlátozottan tudta ellátni a hazai kutakat, egy-egy kisebb üzemezavar is komoly fennakadásokat okozott. Ehhez jön még az a magyarázat is, hogy az orosz kőolajvezetékek sem tudnak a háborús károk miatt teljes kapacitáson működni.
Persze a közgazdaságtan szerint az árszabályozás technikai problémák és háborúk nélkül is hiányhoz vezet a piacgazdaságban, hiszen vannak a kereslet, a kínálat és az ár viszonyának olyan szabályai, amelyekről már sokszor bebizonyosodott, hogy akkor is meghatározott módon működnek, ha valahol éppen az unortodox gazdaságelmélet a divat. Ha ezeket vennénk figyelembe, akkor nyilván felvetődne a kormányzati döntések helyességének kérdése is, így ezeket kevésbé emeli ki a kormányzati kommunikáció vagy éppen a kormányközeli média.
Ezekről akkor sem esett szó, amikor a benzinhiány csúcsán, december 6-án hirtelen Gulyás Gergely 22.30-ra Kormányinfót hirdetett Hernádi Zsolt részvételével. Itt jelentették be, hogy a Mol javaslatára a kormány 23.00-tól megszünteti az üzemanyagok hatósági árát. Mire a miniszter és az olajcég vezérigazgatója befejezte mondandóját, addigra 480 forint helyett a benzin ára 641 forint lett, a dízelé pedig 699 forint. Ezért hiába állnak hosszú sorok a benzinkutaknál, a kormányinfó hírére elindult autósok már csak emelt áron tudnak tankolni. A pórul járt, napok óta tankolni képtelen autótulajdonos nyilván dühös, valószínű elgondolkodik rajta, ki lehet ezért a felelős. Kire kell haragudnia?
A miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatóján készségesen segít a válaszban, hiszen arról beszél, hogy a hétfőn életbe lépett uniós olajszankciók miatt alakult ki az ellátási probléma, ezért nem tudja a Mol import nélkül biztosítani a magyar keresletet. A cég vezérigazgatója ezt tovább erősíti azzal a mondattal, hogy az ársapkát a szankciók miatt vezették be, és a szankciók miatt lett tarthatatlan. Gulyás erre még rátesz egy lapáttal, amikor azt mondja, hogy az orosz agresszióra adott uniós lépések hatására emelkedett az üzemanyagok ára is. A felelős tehát Brüsszel és az ő szankciói.
Ezen a pontont azonban nem árt felidézni, hogy a hatósági árat 2021. november 15-én vezette be a kormány, Oroszország viszont 2022. februárjában támadta meg Ukrajnát.
Ezek a tények azonban másodlagosak, politikai kommunikációs szempontból a lényeg az, hogy elhangozott a felelős neve. Hiszen a választók a gazdasági nehézségekért akkor vonják felelősségre a kormányt, akkor pártolnak el tőle, ha azok egyértelműen a kormány hibájából keletkeztek, vagy a kormány nem tudta elhárítani őket. Ha a felelős Brüsszel, akkor nincs politikai kockázat a lépésben a kormány számára.
A bejelentésben előkészítették a dráguló üzemanyagok miatti elégedetlenség elhárításának üzenetét is. Hiszen Magyarországon a Mol tudna olcsó benzint gyártani, ha véget érne a háború, ha megszűnnének a szankciók. De mivel az Európai Unió “elhibázott szankciói” meghosszabbítják a háborút, így a drága nyugati üzemanyagot kell behoznunk ahhoz, hogy legyen mit tankolni a kutakon. Hernádi egyértelműen fogalmazott: „Hölgyeim és uraim, nem jó, hogyha drága valami. De annál sokkal rosszabb, ha nincs valami”.
És ha már a drágaságnál tartunk: a hatósági üzemanyagár megszüntetése a dráguláson keresztül nagy segítséget jelent a költségvetésnek is. Az üzemanyagon lévő adók ugyanis az ár százalékában vannak meghatározva, vagyis minél drágább a benzin, annál több a költségvetésbe befolyó adóbevétel. Márpedig az üzemanyag feltehetően nagy tételben fogy majd, hiszen hetek óta hiány volt a kutakon, volt, ahol csak korlátozott mennyiséget lehetett tankolni, vagyis az üzemanyagtartályok sok autóban üresek, a karácsony pedig, az egyik legnagyobb utazási időszak, közeledik.
Az állampolgárok tehát a saját pénztárcájukból foltozzák a költségvetés lyukait. Kevesebb pénz jut így a karácsonyi készülődésre, az ajándékokra.
És ezért a helyzetért – a kormányzati propaganda hatására – tömegek hibáztatják majd Brüsszelt és a szankciókat. Orbán Viktor pedig nyugodt karácsonyra készülhet, hiszen politikai támogatottságát, hatalmát nem fenyegeti a benzinár 33 százalékos emelkedése sem. Nyugodtan hátradőlhet a fotelben és néhány szelet bejgli elmajszolása közben talán még SMS-t is ír Ursula von der Leyennek: „Annyira jó, hogy vagytok nekünk!”.
A cikk megjelent a Jelen hetilapban, online elérhető itt.
